A PVC története

Az idők során az emberek megpróbáltak egyre ellenállóbb anyagokat használni, amelyek kimagasló biztonságú kész termékeket nyújtanak majd számukra.

news-img

Az alkimisták századokon át tanulmányoztak és kísérleteztek annak érdekében, hogy olyan új, szintetikus anyagokat nyerjenek, amelyek a természetes anyagokból hiányzó előnyökkel rendelkeznek.

news-img2A PVC az ipari termelésben a leghosszabb történelemmel rendelkező legrégibb szintetikus anyagok egyike. Korai történetének alapjául a Földgolyó különböző pontján, a fejlődésének különböző szakaszaiban, sorra kerülő többszörös és véletlen felfedezések, valamint az iparban szükséges kereskedelmi alkalmazások sikertelen kutatásai szolgálnak.

A PVC-t véletlenül fedezték fel a XIX. században, először 1838-ban Henri Victor Regnault francia fizikus és kémikus által. Majd másodjára Eugen Baumann német kémikus által. Mindkét esetben a polimer a napfény hatására egy fehér szilárd anyag formájában jelent meg az újonnan felfedezett vinil-klorid gáz flakonjában. Az anyagot nehezen tudták feldolgozni, annál is inkább, mivel senki sem ismerte kereskedelmi alkalmazását.

Friedrich Heinrich August KLATTE német felfedező 1913-ban jegyzett be egy PVC-szabadalmat. Az általa használt módszer a vinil-kloridok napfény hatására történő polimerizálása.
A legfontosabb felfedezésre az Egyesült Államokban került sor, amikor a BFGoodrich cég alkalmazta Waldo Semon ipari tudóst, hogy az egyre drágább természetes gumi helyett fejlesszen ki egy szintetikus helyettesítőt. Kísérletei ismét polivinil-kloridot eredményeztek. Mindemellett 1920-ban az anyagot recesszió fenyegette és félbehagyási veszélyben volt, Semon lévén az, akinek az az ötlete támadt, hogy a PVC-t szövetek vízálló borításaként használja. Az eladások robbanásszerűen nőttek a gyorsan szélesedő termékskálával. A második világháború alatt a kereslet ismét megélénkült akkor, amikor a PVC gyorsan helyettesítette a katonai hajók kábeleinek hagyományos szigetelőanyagait.

1950-ben egyre több cég kezdett el PVC-t gyártani és a mennyiségek világszerte dramatikusan nőttek. Az évtizedek alatt a fejlesztők továbbra is gyorsan találtak innovatív alkalmazásokat és rafinált módszereket a tartósság növelésére, ajtót nyitva az építőiparban történő felhasználás előtt. A XX. század közepéig öt cég gyártott PVC-t, a PVC, vagy vinil, ahogy ugyancsak ismert, felhasználásának forradalmasítása az 1960-as években is folytatódott. Egy vinil alapú latexet használtak a felfújható szerkezeteken és textilboritásként és ugyanakkor új módszereket dolgoztak ki a PVC tartósságának feljavításához, amely lehetővé tette ennek építőipari alkalmazását.

A PVC termékek gyorsan fontossá váltak az építőipar számára; a műanyag napfénnyel, kémiai anyagokkal és korrózióval szembeni ellenállóképessége miatt a legjobb választás az építőipar számára. Az anyagok szélsőséges hőmérsékleti hatásokkal szembeni ellenállásának feljavítása lehetővé tette azt, hogy a PVC vizet szállítson többezer ház és az ipar számára. Az 1980-as években húsz cég gyártott PVC-t. A polietilén és a polipropilén után ma ez a harmadik legjobban értékesített műanyag a világban. A PVC alacsony költsége, kiváló tartóssága és feldolgozhatósága azt eredményezte, hogy az anyagot több tucat iparág választja, mint például az orvosipar, IT, szállítási ipar, textilipar és építőipar.

Source: http://www.pvc.org/en/p/history

Kapcsolat

Keresztnév*

Családnév*

Email cím*

Cégnév*

Üzenet